A nevemhez hűen mindig imádtam a meséket. Kicsi koromban az egész világ egy csodaország volt ami arra várt, hogy belebújjak és felfedezzem.Szerettem az állatokkal beszélgetni...amerre mentem követték az utamat mint hű barátok .
Néha úgy érzem két én lakozik bennem.Örökös harcban egymással.Szegény apám bosszúságára.Már kiskorom óta mintha maga az ördög bújt volna belém. Mesélték is, hogy mikor megszülettem az ég is jelezte jöttömet. Szikrázó napsütésből fákat csavaró vihar lett. Esett fújt, tombolt az idő.Nem is jó jelként tekintette apukám. Szegény azon hiszemben volt 9 hónapig, hogy tökéletes fia lesz hű mása önmagának.:D ERRE MEGÉRKEZTEM ÉN! Addig békében is volt a helyzettel, ameddig ágyhoz kötött voltam.:)Később senkinek nem hagytam egy perc nyugtot sem. Majd ,mikor már gondolkozni is tudtam, ezernyi szikraként pattogtak a huncutságok a fejemből. Református iskolai fegyelem sem hátráztatott ebben...sőt ott születtek a legjobb ötleteim.Egészen nagylány koromra jó apámnak kifejlődött egy Aliz antennája.Már előre mindig megérezte ha számára nem tetsző történik velem:-)
Általában a szülők főleg a lányukat féltő apák minden barátot tüzetes vizsgálatnak vetnek alá. Csak az maradhat ki megfelel minden kritérumnak és olyan mint önmaguk mása.Pici korom óta imádtam a meséket, a mesevilágot, szinte a mesében éltem. Ameddig a többi lány királykisasszony akart lenni, én miss Robin Hood, kalózkisasszony és társai,és soha nem a királyfit akartam, hanem a békát.Ezért apám után én is szinte lovagi feladatokkal láttam el a barátjelölteket. Soha nem a helyes minden lány kedvence vonzott, inkább olyan aki varázslatra várt.Annyira hittem ebben, hogy egyszer majdnem megpusziltam egy békát:)Amelyik fiú elviselte a rossz ördögi énem..az megismerhette az angyalit is:)